Home Fatüzelésű kazán
Fatüzelésű kazánok

Napjainkban a fatüzelés reneszánszát éli. Egyre többen helyezik ismét üzembe a régi cserépkályhát, vásárolnak vagy építtetnek kandallót. Ezek a fűtőkészülékek esztétikájukkal, hangulatukkal még melegebbé varázsolják otthonunkat.
Egy központi fűtésre kötött fatüzelésű kazánnal vagy kandallóval ma már megoldható az épület komfortos fűtése és a használati meleg víz előállítása is. A rendszer akár önállóan is üzemeltethető, de az épület meglévő fűtésrendszerével is összehangolható.
Megfelelő tervezéssel és jó minőségű készülékekkel Ön nem csak örömét lelheti egy nappaliban elhelyezett gyönyörű kandallóban, hanem egy gazdaságos, üzembiztos rendszerben környezetbarát módon előállíthatja az épület fűtéséhez és a használati meleg víz készítéséhez szükséges energiát is!
Már nem kell őrizni a tüzet, korszerű gépészeti megoldások és kiváló elektronikus szabályozók gondoskodnak a gáztüzeléshez hasonló komfortról. Normál fatüzelésű kazánnal történő tüzeléskor is.

 

Normál fatüzelésű kazánnal történő tüzelés:

 

 

 

égés tűztérben megy végbe
kazán ventilátor nélkül üzemel
egyszerű kezelés, tisztítás
71-83%-os hatásfok
tüzelőanyagnak: fahasábot és fabrikettet, szokás használni
családi házak, hétvégi házak fűtésére alkalmas

 

 


Faelgázosító kazánnal történő tüzelés:

 


A faelgázosító kazánok működésének lényege, hogy ellentétben a hagyományos kazánokkal, itt teljesen szabályozott körülmények közötti égésről beszélünk, mely a hagyományos kazánokkal szemben fordított égés, ami kerámiatérben történik. A levegő adagolását mechanikus huzatszabályozó vezérli az előre menő vízhőmérséklet függvényében, az ugyancsak a vízhőmérséklet figyelembe vételével ventilátor elektronika szabályozza.

A faelgázosító kazánok két tűzterűek, a felső térben történik a fa elégetése (elgázosítása). Ez úgy tud bekövetkezni, hogy a bejövő levegőt elosztva a felső térbe, a bekerülő levegő egyharmada kerül. Ezért ott egy tökéletlen égés keletkezik.Az égéskor keletkező füst (füstgázok) hosszabb idő alatt és egyenletesebben szabadulnak fel. Ezt a füstöt melynek 60%-a még éghető gáz, a ventilátor áthúzza egy kerámiatesten, ahol a bejövő levegő fennmaradó két-harmad részét hozzákeverve, egy másodlagos égés jön létre (hasonló az autókban lévő katalizátorra), a füstgázok magas hőfokon fagázként égnek el.



Ebből adódik a kazánok 89%-os hatásfoka, valamint ennek köszönhetően a környezetszennyezés mértéke mely nem éri el az EU-ban megengedett mérték 10%-át sem.
A szabályozott égésnek köszönhetően a faelgázosító kazánba, a tűztérbe berakott 1 adag száraz fa égési ideje 4-5 óra, ellentétben a hagyományos kazánokkal, melyekben egy tűztér fa égési ideje kb.1óra.

Több éves mérések eredménye azt mutatja, hogy a faelgázosító kazánnal való fűtés esetén a megtakarítás a hagyományos kazánban történő fa égetéséhez képest kb 50% is lehet.


A fa mint energiahordozó:

A fás növényi szervezetek az asszimiláció során a talajból felvett víz, a levegőből felvett oxigén segítségével napsugárzás hatására oxigént termelnek, miközben szilárd szerves anyag (C6H12O6) képződik. Az elégetés során eme folyamat fordítottja játszódik le: oxigénfelvétel történik a levegőből, vízgőz és széndioxid képződik, hőfejlődés mellett.
A fa elégetésével tárolt napenergiát hasznosítunk mondhatjuk ezt így is. Az égés során pontosan annyi széndioxid kerül a légkörbe, amennyit a fa élete során abból felvett. Ha évente nem tüzelünk el több fát, mint amennyi fa azon évben képződik, akkor többlet széndioxid terhelés a légkört nem éri. Ugyanakkor, ha nem tüzeljük el a fát, a korhadás során (amely tulajdonképpen lassú égés) ugyanannyi széndioxid kerül a légkörbe, mint tudatos eltüzeléskor.

Néhány apró trükköt azoknak, akik a legtöbbet szeretnék kihozni a fatüzelésből, illetve a lehető legkevesebb káros anyaggal szeretnék terhelni a légkört. Ehhez az szükséges, hogy a fa égését próbáljuk meg a lehető leghatékonyabbá tenni, minél tökéletesebb ugyanis az égés, annál kevesebb a szén-dioxid kibocsátás, valamint annál több pénz is marad a zsebünkben.
Először is fontos, hogy a fa a lehető legszárazabb legyen, a vizes fa ugyanis nehezebben és rosszabbul ég. Kivágáskor a fának körülbelül 50 százaléka víz, egy év száradás során csökken le az optimális 15-20 százalékra. A feldolgozással és a tárolással tudunk a legtöbbet tenni a fa száradása érdekében. Lehetőleg felhasogatva tároljuk a tüzelőanyagot, olyan állapotban, ahogy majd fel szeretnénk használni. Ha csak tehetjük, ne tegyük közvetlenül a földre, ehelyett raklapokkal biztosítsuk, hogy a levegő a rakás alját is érje. Szintén fontos, hogy a farakás és a fal között hagyjunk 5-10 cm helyet. Fedett helyen tároljuk a fát, ám biztosítsuk számára a légmozgást. Ezzel a néhány "aprósággal" biztosítani tudjuk, hogy felhasználáskor a lehető legoptimálisabb legyen a fa égése.
Az egyik legjelentősebb előnye pedig az, hogy általa függetleníthetjük magunkat a szolgáltatóktól. Egy esetleges gázválság idején sem kell kétségbe esnünk.

 

 
< vissza